Az Örökkévaló elgondolása szerint a pészahi konyha igen egyszerű: először a megsütött pészahi áldozati bárányt kell ennünk macesszal és keserűfűvel, majd az ünnep hét napján tartózkodnunk kell mindentől, ami chámec, vagyis kovászos. Az évezredek során azonban a különféle helyeken élő zsidó közösségek kifejlesztették saját pészahi konyhaművészetüket, olyan ételekkel, amelyek kizárólag az ünneppel hozhatók összefüggésbe. Cikkünk a chabad.org írása alapján készült.
Tojásból készült loksn (tészta)
Mivel pészahkor nem jöhet szóba a liszt alapú tészta, sokan vékony palacsintákat készítenek tojásból és krumplikeményítőből, melyeket azután feltekernek, és vékony csíkokra metélnek. Ez a pészahi tészta, jiddisül loksn, mely csodálatosan illik a csirkeleveshez. (Fontos: hűtőszekrényben is csak néhány napig áll el. Minél vékonyabbra sütjük a palacsintákat, annál finomabb lesz a loksn.)
Smálc
Igen, csirkezsír. Számos haszid közösségben szokás, hogy semmiféle feldolgozott élelmiszert nem használnak pészah alatt, nehogy véletlenül chámecet fogyasszanak. Ezért vannak, akik olaj helyett smálccal – alacsony hőfokon olvadásig főzött csirkezsírral – főznek, és még a salátaöntetet is abból készítik. A smálc szobahőmérsékleten krémes állagú.
Gribenesz
Finom, ám igencsak egészségtelen pészahi étel a gribenesz: smálcban ropogósra sült hagyma és csirkebőr darabok.
Puha macesz
Ismerjük a ropogós, sokáig elálló maceszt. Valaha azonban szokás volt puha és vastag maceszt sütni, de ezzel a gyakorlattal a legtöbb közösségben évszázadokkal ezelőtt felhagytak, számos oknál fogva. A keleti zsidóknál azonban ma is gyakori, hogy puha maceszt sütnek.
Kókuszos sütemények
Ezek a kis, kókuszreszelék alapú sütemények olyanok, mint a koriander: vannak, akik imádják, mások pedig fejvakarva próbálnak rájönni, hogy mi is lehet olyan jó bennük.
Ragacsos széder bor
Vannak, akik arról is meg vannak győződve, hogy a széderen használt bornak ragacsosan édes, akár egy köhögés elleni szirup, az üvege pedig szögletes. Egy időben egy jiddis nyelvű hirdetés úgy hirdette a Schapiro cég borát, hogy szinte késsel kell vágni annyira sűrű. Szerencsére százával találhatók a jó minőségű kóser borok is a piacon, de tiszteljük azokat, akik ragaszkodnak a hagyományaikhoz.
Borst
Régen, az óhazában tél végére nagyon kevés friss zöldségféle maradt. Így amikor pészahkor kihagyták a menüből a gabonaféléket, akkor a hideg pincékből előkerültek a hosszasan tárolható termények, például a krumpli és a cékla. Talán semmi nem jelenti annyira pészahot, mint egy pohár sötétlila borst.
Cukros víz
Van egy érdekes szabály a pészahi törvények között: egy kis darab chámec semmisnek tekinthető, ha még pészah előtt belekerül egy hatalmas adag nem-chámecbe, azonban az ünnep kezdete után már a legkisebb chámec-morzsa is tiltottá válik. Ennek megfelelően vannak, akik elővigyázatosságképpen minden olyan ételt elkészítenek még pészah előtt, amely esetleg chámecot tartalmazhat. Így sokan cukros vizet (vagyis cukorszirupot) főznek még az ünnep beállta előtt, és ezt használják az ünnep napjai során édesítésre.
Csak semmi maceszgombóc!
Valószínűleg csodálkozik az olvasó azon, hogy a képen látható csirkelevesben miért nincs maceszgombóc. Hát nem pészah van? A haszid közösségekben bevezették azt a szabályt, hogy a macesz semmilyen folyadékkal nem érintkezhet, hátha maradt benne még egy lisztszemcse, aminek az erjedését megindíthatná a folyadék. Vannak, akik Izraelen kívül, az ünnep nyolcadik napján (Izraelben csak hét napos pészah) mégis fogyasztanak gebrochtot (ez a valamilyen folyadékkal érintkező macesz megnevezése), így egy hét késéssel ugyan, de a hászid konyhákból is előbukkanhat a maceszgombóc.
Mimuna
Csak azért, mert befejeződött az ünnep, még nem kell abbahagynunk az evést! A marokkói zsidók közül sokan vendégül látják a családtagjaikat és a barátaikat a mimuna nevű, pészah kimenetelét követő lakomára. Hagyományosan az egyik felszolgált étel a palacsintaszerű, olajban sütött mufleta.